Szeretnél elmélyülni a buddhizmus tanításaiban? Most megteheted!
2011. szeptember 28.
Ha érdekel a buddhizmus tanítása, akkor gyere el és hallgasd meg a buddhizmus lényegét Gánti Bence előadásában 2011. október 2-án!
Az előadás tartalmából:
- Buddha élete
- A buddhizmus alakulása Buddha után, napjainkig
- A buddhista szemlélet
- a Három Drágakő – menedékvétel,
- a Négy Nemes Igazság,
- a Nyolc Rétű Nemes Ösvény,
- a végső valóság természete,
- Bhavachakra-mandala: a Létkerék, és a 6 világ.
- A buddhizmus gyakorlatai: az elme kiüresítése, elcsendesedés, koncentráció, samatha és vipassana meditációk, a zen és a tibeti buddhista gyakorlatok lényege.
Néhány gondolat a jegyzetből:
A buddhizmusnak három nagy ága alakult ki – hinajána, mahajána, vajrajána -, és ezeken belül is több alág, minden irányzat osztozik egy közös magon: Buddha tanításainak a lényegén. Ezért beszélhetünk egységes buddhizmusról.
Néhány közös pont, a Buddha-dharma magja:
- Sakayamuni Buddha, a buddhizmus alapítója történelmi személy volt, élettörténete ismert. (A “buddhizmus” kifejezést a nyugatiak adták, a buddhisták Buddha-dharmának nevezik a tant.)
- A Három Drágaság vagy menedék.
- A Négy Nemes Igazság – a szenvedésnek és szenvedés karmikus okának a tana.
- A Nyolcrétű Nemes Ösvény – a megvilágosodáshoz vezető út tana.
- A függő keletkezés tizenkettes láncolata - a tudat, az ego és a létezés keletkezése és lebomlása.
- A tudat háromlépcsős tréningje – a morális fogadalmak követése; a koncentrációs meditáció által a tudat feletti kontroll, és mentális nyugalom kiművelése; és a bölcsességet kifejlesztő meditáció.
- A bölcsesség definiálása, mely nem más, mint a végső valóság felismerése: az én (ego) illúziójának a felismerése, a mulandóság, az éntelenség, és a szenvedés saját élményű, mély belső megtapasztalásával.
- Az ösvény célja az illúzión túl, az anyag és elme meghaladásával elérhető végső, nem változó, örök valóság: a Nirvána vagy az Üresség megtapasztalása – a végső valóság sajátélményű felismerése, a megvilágosodás.
- A Buddha tanainak három “kosárba” sorolása – a szerzetesi szabályok, a tantörténtek (Buddha beszédei és történetei - Szútrák), és a tantételek, a buddhista pszichológiai / filozófiai rendszer.
Az egyes iskolák abban térnek el egymástól, hogy a szövegekből melyiket emelik ki, hivatkozási alapként, milyen arányban alkalmazzák a szövegek tanulmányozását és a csendes meditációs gyakorlást, és milyen meditációs technikákat alkalmaznak. A skála egyik oldalán vannak a letisztult,
egyszerű csendes ülőmeditációk, ahol a buddhista tanítás magját gyakorolják, a valóság közvetlen megfigyelésével. Ők a szövegeket alig alkalmazzák, csak annyira, amennyire a gyakorlás megértéséhez és támogatásához kell – pl. vipassana, zen, dzogchen. Középen van a meditációkat bonyolult rituálékkal, mantrákkal, vizualizációkkal és szertartásokkal alkalmazó hagyományok, mint pl. a tibeti vajrajána buddhizmus. A skála másik oldala, amikor a vallásos igények kielégítésére a meditációt teljesen elhagyják, s helyette imádkozássá, templomi szertartásokká, és erkölcsi szabályok betartásává alakítják Buddha tanítását.
Maga Buddha nem végzett vallásos gyakorlatokat, rítusokat, nem keveredett elméleti bonyodalmakba, és filozófiai vitákba. Gyakorló ember volt, aki elmondta, amit tapasztalt, felismert, és hasonló gyakorlásra tanította az embereket. A többi elemet a későbbi kultúrák tették hozzá, mialatt Buddha
tanait a maguk világába adaptálták, és más hagyományokkal ötvözték (pl. a tantrával, vagy a bön vallással, stb.).
(Gánti Bence: A buddhizmus, http://www.integralakademia.hu/tudastar/integral-pszichologia-eloadasok/i-evfolyam/a-buddhizmus-spiritualitasa-es-pszichologiaja/)
Részvételi díj: napijegy 8.000,- Ft, félnapi jegy: 4.000,- Ft.
IP I. évfolyam részére a belépő ingyenes.
Helyszín: Corvinus Egyetem, Budapest XI. ker. Ménesi út 5., 304. terem
Időpont: 2011. október 2. vasárnap, 9.00-17.00
További információ és jelentkezés: Frank Szilvi, info@integralakademia.hu, +36-30-225-3767